BEKLEN

� A mindenki �ltal tejcsarnoknak nevezett �p�let egyike a v�ros legimpoz�nsabb gazda-polg�r h�zainak. Ennek ellen�re mag�r�l az �p�letr?l �r�sos feljegyez�sek nincsenek, �gy t�rt�net�t csak a helyiek elbesz�l�seib?l lehet �ssze�ll�tani.

� �� A tejcsarnok �p�lete a mai Pet?fi S�ndor utca �s a Kisdomb utca sarkain tal�lhat�. Ezen utc�k k�z�l a nagyobb a Pet?fi S�ndor utca, de jelent?sebb szerepet sosem j�tszott a v�ros �let�ben, ez a belv�rost �szaki ir�nyb�l lez�r�, kelet-nyugati ir�nyban egyenes vonal� �t a belv�ros fel?l a Kis�jsz�ll�sra men? forgalom itt halad �t, illetve a k�zponti szerepe miatt a felvonul�sok mindig �rintett�k. A Kisdomb utca egy term�szetes kis magaslaton halad �t, nev�t innen kapta, egykoron Zsid�templom �s temet? volt itt, de egyik sincs m�r meg.

� A tejcsarnok �p�let�nek �p�t�s�r?l pontos inform�ci�k nincsenek, ami biztos, hogy a Fiedermann csal�d, akik k�z�l �gyv�dek �s orvosok ker�ltek ki, �p�tette. Az �p�let beleillik a v�ros nagy gazda-polg�ri h�zainak sor�ban, amelyekb?l hasonl� ma m�r csak 4-5 darab van a v�rosban. �gy az �p�letet �p�t�s�nek kor�t az 1880-1920 k�zz� kell tenn�nk. Eredetileg az �p�lethez 3 utc�t �rint? nagym�ret? birtok tartozott csel�dlak�ssal �s t�bb �p�lettel egy�tt.
A m�sodik vil�gh�bor� el?ttr?l kev�s adat van az �p�letr?l, de az biztos, hogy a mai feloszt�s (keleti v�g�ben �gyv�dek, nyugati r�sz�n tejcsarnok) m�r l�tezett. Az 1940-es �vek elej�n m�r hordt�k ide a helyiek a tejet, �s egy kisbolt is m?k�d�tt az �p�letben, ezzel kapcsolatban elhangzott az abban az id?ben jelent?s Topolay csal�d neve is, de pontosabb inform�ci�t err?l nem siker�lt tal�lni. Ek�zben az �gyv�di sz�rnyban kialak�tott lak�sban a Fiedermann-csal�dba beh�zasodott Dr. Szil�gyi D�vid (feles�ge Fiedermann Szer�na) lakott �s m?k�d�tt eg�szen hal�lig (1950?). Miut�n ez a sz�rny az �gyv�di Munkak�z�ss�g kez�be ker�lt, amely eleinte lak�sk�nt �s irodak�nt is haszn�lta ezt a sz�rnyat, k�s?bb m�r csak irodak�nt. Az �gyv�di Munkak�z�ss�g tulajdon�ban maradt is eg�szen a rendszerv�lt�sig, ut�na az egyik helyi �gyv�d v�s�rolta meg, dolgozik itt az�ta is.
�
� A II. vil�gh�bor� ut�n az �p�let nagy r�sze tejbegy?jt?k�nt, majd feldolgoz�k�nt is funkcion�lt. Mindek�zben az egykori birtokhoz tartoz� k�rnyez? telek �s �p�letek v�ltozatos felhaszn�l�sba ker�ltek. A Pet?fi � De�k utc�k sark�n l�v? �p�let h�ztart�si bolt lett, ma m�r ez nincs meg, �s a telket is lev�lasztott�k az eredeti birtokr�l, �s ma mag�n k�zben van. Az udvarban eleinte t�z�p m?k�d�tt 1958-ig, amelynek a De�k Ferenc utca fel?l volt a bej�rata, Azt�n az 1960-as �vek elej�n a telket felszabdalt�k, �s 3 k�l�n lak�ingatlant �p�tettek a De�k utc�ra.
�
� A marad�k telken volt m�g egy csel�dh�z (ezt a helyiek s�t?nek vagy s�t?h�znak is h�vtak, ebben a vil�gh�bor� ut�n folyamatosan laktak olyan 1980-ig. A csel�dh�z Pet?fi utc�ra n�z? helys�geiben n?i szab�, f�nyk�p�sz, vegyesbolt majd most haszn�lt ruhakeresked�s tal�lhat�.
Az udvarban l�v? �p�let hasznos�t�sa is sokr�t? volt eleinte jeget k�sz�tettek benne. A jeget amm�nia h?t?k�zeges kompresszorral k�sz�tett�k, amely -10 C-ra leh?t�tte a s�s vizet, ami m�g ekkor nem fagyott meg, �gy ezt keringetve fagyasztott�k meg a csapvizet, egy cell�ban ak�r 12 m�zs�s j�gt�mb�k is k�sz�ltek. Az udvarban 4 k�t is, amelyb?l tal�n egy m�g megvan, a h?t?vizet biztos�tand� a rendszerhez, illetve a tejcsarnok haszn�ltviz�t is ide vezett�k eleinte, de ez rontotta a j�gk�sz�t�st, ez�rt j�ghez a h?t?vizet a tejcsarnok pinc�j�nek k�tj�b�l szivatty�zt�k. Ezen k�v�l az udvarban j�gverem is volt, ahova j�ggy�r el?tt a mai Keresztg�d�rb?l vagy a Kis-Beretty�b�l (amikor m�g tiszta volt a viz�k) sz�ll�tottak j�gt�bl�kat, amiket ott t�roltak. A j�gk�sz�t�s az 1970-es �vek v�g�ig m?k�d�tt. Ezzel p�rhuzamosan ebben az �p�letben szikv�zk�sz�t�s �s z�lds�gek savany�t�sa is volt. A szikv�zk�sz�t? g�pet a 90-es, a j�gk�sz�t? g�ph�zat m�g 8-10 �vvel ezel?tt is l�tt�k a helysz�nen, mai sorsukr�l nincs inform�ci�.
�
� A tejcsarnok �p�let�nek hatalmas pinc�j�t a helyi �F�SZ haszn�lta z�lds�gt�rol�sra nagyj�b�l 1950-1980 k�z�tt, ameddig sz�ks�g volt a z�lds�gek t�rol�s�ra.
A tejbegy?jt? m?k�d�s�nek els? eml�t�se az 1940-es �vek elej�r?l van (kor�bban a v�ros nyugati fel� a kismalomn�l volt a tej gy?jt�se). A tejet a termel?sz�vetkezet �llat�llom�nya (szarvasmarha �s juh) szolg�ltatta, illetve a sz�vetkezeti tagok h�zt�ji gazdas�g�b�l sz�rmaz� tejet is felv�s�rolt�k. A vil�gh�bor� ut�n folyamatosan moderniz�lt�k a berendez�seket. Eleinte csak a tej paszt?r�z�se, h?t�se �s szepar�l�sa (tejsz�n lef�l�z�se) volt. Ezekhez a berendez�seket m�g k�zi er?vel m?k�dtett�k. Az elektromos eszk�z�ket az 1960-as �vek ut�n alkalmaztak a szocialista moderniz�l�s keret�ben, ahol az itteni termel? sz�vetkezet c�lja volt, hogy helyi hozz�adott �rt�k is legyen a tejfeldolgoz�sban. A tejfeldolgoz� az �p�letben 1970-1987 k�z�tt m?k�d�tt. Ekkor 3db 2500 literes tart�lyban dolgozt�k fel a paszt?r�z�tt tejet, amelyek egy r�sz�t a helyes zs�r sz�zal�k be�ll�t�sa ut�n, helyben zacsk�zt�k (0.25-�s, 0.5-�s �s literes kiszerel�sben) �s �rus�tott�k. Ezen k�v�l tejsz�nt, tejf�lt �s t�r�t k�sz�tettek. A helyben el nem adott term�keket Karcagra, Szolnokra, de m�g K�r�stet�tlenre is sz�ll�tott�k. A juhtejet nem dolgozt�k fel sosem, azt k�zvetlen�l Karcagra sz�ll�tott�k. 1987-ben a tejfeldolgoz� bez�rt, ezut�n csak a tej begy?jt�se folyt tov�bb 2003-ig, amikor is v�gleg felhagytak ezzel a tev�kenys�ggel. Az �gy kihaszn�latlanul maradt �p�letr�szben �lelmiszerbolt m?k�d�tt az ut�bbi id?szakban, de r�vid id? alatt az is bez�rt. Ezut�n az �p�let ezen r�sze �resen �llt eg�szen 2012. szeptember 1-ig, amikor is a Beklen alap�tv�ny kezdem�nyez�s�vel megkezd?d�tt az �p�letr�sz fel�j�t�sa, hogy miel?bb egy gy�gyn�v�ny �tvev?, tejfeldolgoz� �s helyi term�kbolt ny�ljon meg.

L. Varga S. F. T�rkeve c. tanulm�ny�t e Monogr�fi�ban; dr. Vad�sz P�l: B�k�s-Beseny?-megye. 1925.T�rkeve. 17. o.
dr Vad�sz P�l: Nagy-kun T�rkevi t�rt�neti eml�kek. (k�zirat).,

A projekt a Sv�jci-Magyar Egy�ttm?k�d�si Program t�rsfinansz�roz�s�val val�sul meg.

�

�