Ön itt van: Főlap
Ma mr tudjuk, hogy a pluralista demokrcia kialaktsban milyen fontos szerep hrul a harmadik szektorra, a civil trsadalomra, illetve a civil trsadalom ltal ltrehozott nem kormnyzati szervezetekre.
Maga a demokrcia, mint grg sz, eredetileg npuralmat jelentett, illetve egy kzssg, vagy a trsadalom tbbsge ltal kinyilvntott akarat rvnyre juttatst, illetve juttatsnak formjt. Valjban azonban a trsadalmak fejl?dsvel maga a demokrcia is - mint trsadalmi rend - fejl?dtt, gy mra elrte - ha csak elvi szinten is - hogy nem csak a tbbsg, de a kisebbsg, akaratt is rvnyesteni tudja a tbbsggel szemben, illetve a kzvetlen trsadalom akaratt is a mindenkori kormnyhatalommal szemben.
Teht a kzvetlen trsadalom, gy polgri kezdemnyezsek sszegzseknt krvonalaiban kialakulnak a civil szervezetek formi, ahol a trsadalom, illetve egynenknt a polgrok nkntesen vesznek rsz kzs clok megvalstsa, vdelme rdekben. Ezen kezdemnyezsek elvileg az llamtl elklnlve, autonm mdon kell, hogy m?kdjenek, m ezek a formk mindenkor, a demokrcia fejl?dsvel s talakulsval egytt jra t s t kell, hogy rtkel?djenek.
A fenti elvet kvet? mdon az Alaptvny a civil szervezetek s civil trsadalom tmogatsval s szervezett programjaival azt szeretn elrni, hogy stabil szocilis httrrel rendelkez?, krnyezetkultrra s m?vszetek irnt fogkony rgi jjjn ltre haznk eme rgijban.
A "beklen" kun sz, vd?t, vt jelent, vagy az jszltt v szava. Az alapt az elnevezssel azt kvnja kifejezni, hogy helyben, a kistrsgekben kell megvdeni, megvni a srlkeny s esend? helyi demokrcit s a civil trsadalmat, s ott kell tmogatni, fejleszteni azt vd?, szeret? szndkkal.